Az AI-törvény és a D2C-márkák: hogyan lehet legálisan AI-vel termékgrafikákat készíteni?

Háromdimenziós renderelések készítése, virtuális belsőépítészeti tervek vagy ruházati modellek létrehozása a gyártók és a D2C (Direct to Consumer) márkák számára hatalmas költségmegtakarítás. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendeletének (AI Act) hatálybalépése azonban szükségessé teszi a digitális eszközök létrehozására és közzétételére vonatkozó belső eljárások kiigazítását.

Az alábbiakban részletesen összefoglaljuk az e-kereskedelemben a gyártókra és márkákra vonatkozó jogi követelményeket.

1. A gépi jelölés és a márkaimázs integritása

A márkaépítési ágazat szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy az uniós jogszabályok nem írják elő a reklámanyagok vizuális megjelenésének módosítását. A generatív eszközök szolgáltatóit (pl. Adobe, Google, OpenAI) arra kötelezték, hogy a fájlok szemmel nem látható jelölése:

A (EU) 2024/1689 rendelet 50. cikkének (2) bekezdése:

„Az AI-rendszerek szolgáltatói – ideértve az általános célú, hang-, videó-, szöveg- vagy képformátumú szintetikus tartalmakat generáló AI-rendszereket is – gondoskodnak arról, hogy az AI-rendszer kimeneti adatait megjelölték ”géppel olvasható formátumban, amely felismerhető, mint mesterséges intelligencia által generált vagy manipulált.”

A szabvány alkalmazásának köszönhetően C2PA és digitális vízjelek (pl. Google SynthID), a fájlok egyedi digitális azonosítóval rendelkeznek. A keresőmotorok és a közösségi média platformok háttérben olvassák ki ezeket az adatokat, anélkül, hogy a katalógusok vagy a nyomtatott anyagok esztétikáját rontanánk.

(A fent említett „AI” belső jelölés az emberi szem számára láthatatlan lesz. A képen látható „AI” vízjel az EU által elutasított koncepció, azonban a követelményektől függően egyes platformokon továbbra is megjelenhet.)

2. Hogyan kell a gyártónak teljesítenie a tájékoztatási kötelezettségét?

Saját márka, amely a létrehozott anyagokat felhasználja az online áruházban, a PDF-katalógusokban vagy a termékleírásokban, mesterséges intelligenciát alkalmazó szervezetnek minősül. A tájékoztatási kötelezettséget a következő cikkek szabályozzák:

A (EU) 2024/1689 rendelet 50. cikkének (4) bekezdése első albekezdése:

„Azok a szervezetek, amelyek olyan mesterséges intelligencia-rendszert alkalmaznak, amely képet alkotó tartalmakat generál […], kötelesek feltüntetni, hogy ezek a tartalmak mesterségesen generáltak vagy manipuláltak.”

A (EU) 2024/1689 rendelet 50. cikkének (5) bekezdése:

„Az (1)–(4) bekezdésben említett információkat az érintett természetes személyek számára világos és jól megkülönböztethető módon kell rendelkezésre bocsátani, legkésőbb az adatokhoz való első hozzáféréskor vagy azok átvételekor.”

Jogi magyarázat:

Az „közzéteszik” kifejezés, valamint az információk „egyértelmű és jól megkülönböztethető módon” történő közlése azt jelenti, hogy a gyártónak nem kell bélyegeket nyomtatni a grafikákra. Elég, ha egy összefoglaló tájékoztatást helyez el a katalógus láblécében, a D2C-áruház felhasználási feltételeiben vagy az adott termék leírásánál (pl. „VIZUALIZÁCIÓ / AI segítségével generált tartalom”).

3. Korlátozásmentes kiegészítő kiadások

Érdemes kiemelni, hogy a meglévő gyártási anyagok feldolgozásán alapuló, széles körben alkalmazott grafikai munka nem ró nincs tájékoztatási kötelezettség:

Az (EU) 2024/1689 rendelet 134. indoklása:

„Ez a kötelezettség nem vonatkozik az AI által generált vagy manipulált tartalmakra, amelyek kizárólag a szerkesztéshez szükséges kiegészítő elemek vagy amelyek nem változtatják meg jelentősen a bemeneti adatokat ”az alkalmazó szervezet által szolgáltatott adatok vagy azok jelentése…”

A rendelet kifejezetten engedélyezi olyan funkciók használatát, mint például: a termékfotók automatikus retusálása, a színprofil beállítása, a megvilágítás módosítása vagy a háttér eltávolítása anélkül, hogy ezeket a munkákat külön jelölni kellene.

4. Bevezetési ellenőrzőlista a D2C márkához

A termékfotók és a vizualizációk ötvözése: Tartsd be azt az elvet, hogy legalább egy valós fénykép fizikai áru (termékfotó) az AI-alapú belsőépítészeti vizualizációk mellett.

Termékleírás és katalógusok: Helyezzen el a termékleírások szabványos sablonjában vagy a katalógus láblécében egy megjegyzést, amelyben tájékoztatja az olvasót, hogy a belsőépítészeti anyagok digitálisan generált vizualizációk.

A promptokhoz fűződő jogok és a kereskedelmi felhasználás: Győződj meg arról, hogy kereskedelmi olyan mesterséges intelligencia-alapú eszközök tervei, amelyek támogatják a C2PA metaadat-szabványt, és biztosítják teljes szerzői jogok a generált renderelésekhez.

Fontos információ:

Ez a szöveg jellegét tekintve kizárólag tájékoztató jellegű. Ez nem minősül jogi tanácsadásnak, sem a jogszabályok hivatalos értelmezésének. Nem vállalunk felelősséget azokért a döntésekért és intézkedésekért, amelyeket ennek alapján hozol. A jogszabályok változhatnak, ezért kétség esetén fordulj jogi szakértőhöz.

Hasznos linkek:

A jogi akt hivatalos szövege lengyel nyelven: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (EUR-Lex)

A blog szerzője: Ee-kereskedelmi szakértő – Adrian Śmigiel (vezérigazgató)
Közzététel dátuma: 2026. augusztus 4.